ldősek lapja

A köszvény az ízületekben és a szervezet más helyein kicsapódott húgysavkristályok által okozott betegség. A húgysav a szervezet természetes (purinanyagcsere-) mellékterméke, amely ha nem ürül ki megfelelően a vizelettel, vagy túl sok képződik belőle, felgyülemlik a vérben, kristályok alakulnak, majd lerakódnak az ízületi porcban (artritiszt idéz elő), a bőr alatt (köszvényes csomó keletkezik), a vesében (vesekárosodás lép fel).

A lakosság 0,3-0,5 százaléka szenved köszvényben.
Okok

Elsősorban középkorú férfiaknál jelentkező elsődleges forma a húgysavanyagcsere öröklött zavara, míg a másodlagos köszvény valamilyen betegséghez társul (vesebetegség, leukémia), vagy gyógyszerhatás következménye.

Tünetek

Rohamszerűen, jellemzően éjszaka vagy krónikus tünetek formájában jelentkezik. A köszvényes roham gyakran a láb öregujján kezdődik: vörössé, duzzadttá válik, és igen fájdalmas. A térd-, a boka-, a könyökízület is megduzzadhat első tünetként. Láz és rossz közérzet kísérheti. A roham kiváltásában a bőséges étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás, baleset, gyógyszerek (vizelethajtók, antibiotikumok) szerepelnek. A rohamok és panaszmentes időszakok váltakoznak. A krónikus időszakban a gyulladásos tünetek háttérbe szorulnak, megjelennek a test különböző helyein (fülkagyló, Achilles-ín stb.) a borsónyi-diónyi kemény, fájdalmatlan köszvényes csomók (tophusok)melyek károsítják az ízületi porcot is, az ízületek deformálódnak, s a későbbiekben artrózis alakul ki. A húgysav a vesében lerakódva vesekövet képez és károsítja a vesét. A húgysav anyagcsere zavara egy komplex anyagcserezavar (zsír és szénhidrát) része, így gyakori kísérője a cukorbetegség, a magas vérnyomás (hipertónia), az érelmeszesedés, a májkárosodás, a szívbetegség is.

Kórisme

A húgysavkristály, illetve a köszvényes csomó kimutatásán alapszik a diagnózis. Az ízületi károsodást röntgenfelvételekkel lehet igazolni.

Kezelése

Roham esetén ágynyugalom, jegelés, borogatás, Kolchicin tabletta. A folyamatos kezelés gyógyszerei a húgysavképződést gátló vagy a húgysavkiválasztást fokozó szerek. Napi 1,5-2 liter folyadék fogyasztása és a vizelet vegyhatásának beállítása elősegíti a húgysavkristályok kiürülését.

Megelőzés

Kerülni kell a húgysav forrását jelentő, purinban gazdag ételeket (vese, máj, csokoládé). A hús- és az alkoholfogyasztást csökkenteni kell. A túlsúlyos betegnek le kell fogynia.

Vesekárosodás esetében és vesekő megelőzésére ajánlott a bő folyadékfogyasztás (ha az orvosa nem tiltja) és a vizelet vegyhatásának beállítása (alkalizálás). A köszvényes beteg csak orvosi ellenőrzés mellett szedhet vízhajtót.

A jól bevált gyógyszereket a beteg mindig tartsa magánál, és a roham kezdetekor azonnal vegye be. A későbbi szövődmények megelőzése miatt fontos a normális vérnyomás és cukoranyagcsere.

Az emberi szemlencse leggyakoribb betegsége a lencse elszürkülése révén kialakuló, látáscsökkenést okozó szürkehályog (cataracta).





A szürkehályog lehet veleszületett, illetve az élet folyamán szerzett. A veleszületett szürkehályogot korán meg kell operálni, mivel ha az éleslátás területére nem jutnak el a megfelelően fókuszált környezeti fénysugarak, az újszülött agya "nem tanul meg látni", azaz egy késői szürkehályog-ellenes műtét sem tudja megváltoztatni a közben kialakult tompalátást.

Tompalátásban nem alakulnak ki azok az agyi asszociációs mezők, amelyek a látott kép tudatosítását, illetve a kétszemes együttlátást hivatottak biztosítani.

A műtéti technika fejlődésével egyre fiatalabb életkorban végzik ezeket a műtéteket, természetesen a beavatkozás ideje a hályog típusától is függ. Súlyos esetekben néhány hetes korban elvégezhető az elszürkült szemlencse eltávolítása.

Az időskori szürkehályogoknál nem fenyeget a tompalátás veszélye, mert az említett agyi kapcsolatok korábban már kialakultak, a hályog kifejlődése nem függeszti fel azokat.

A szürkehályog kialakulásának számos tényezője van. Szerepet játszanank benne bizonyos örökletes tényezők, általában a 60-70 éves korosztály betegsége, ettől persze felfelé és lefelé irányuló eltérések is előfordulnak.

Leszögezhető, hogy minden, a lencse anyagcseréjét zavaró tényező kedvez a szürkehályog kialakulásának, például a nem kellően karbantartott cukorbetegség, a korábbi erős dohányzás, a sok napfény (jelentős ultraibolya-terhelés), anyagcsere-betegségek, mint túl alacsony vagy túl magas kálciumszint a mellékpajzsmirigy alul- vagy túlműködése esetén.

Bizonyos gyógyszerek krónikus alkalmazása, például autoimmun betegségekben elrendelt szteroidok szedése is, a lencse elszürkülését okozhatják.

Kémiai anyagokról, mint például a naftalin, ergotamin, dinitrofenol, fenotiazin-származékokról, bizonyított, hogy szürkehályogot okozhatnak.

Foglalkozási betegségként az üvegfúvók hályogját szokták emlegetni, a magas infravörössugár-terhelés az elülső tok alatti lencserészek elszürkülését okozhatja több évtizeden át tartó expozíció során.

A röntgendiagnosztika hajnalán, amikor a sugárvédelmi óvintézkedések még nem voltak olyan szigorúak, mint napjainkban, számos radiológusnál, illetve röntgenasszisztensnél alakult ki a szürkehályog.

Igen veszélyes a rádiumsugárzás is. Ritkán áramütés vagy villámbecsapódás is okozhat cataractát.

Egyes elhúzódó bőrbetegségekben is gyakoribb a szemlencse elszürkülése.

Traumás esetekben, tompa, illetve perforáló, a szemlencsét is érintő sérülésekben nagyon gyakori a szürkehályog megjelenése.

Normál öregedés kapcsán, a fent említett okok hiányában is, a szervezet oxidációs terhelés kivédésében szükséges enzimrendszere elégtelenné válhat a környezeti hatásokkal szemben (levegőszennyezés, sugárártalom, ózonlyuk stb.), melynek késői következménye a szürkehályog kialakulása.

A mozgás a magas vérnyomás megelőzésének legjobb ellenszere

A magas vérnyomás növeli a szívbetegség és a stroke kockázatát, azonban megelőzhető testmozgással és egészséges étkezéssel. Ha valakinél már kialakult a betegség, a mozgás a gyógyszerek hatékonyságát is fokozza.

Fontos, hogy megtaláljuk azt a mozgásformát, amelyet nem ,,kötelező gyakorlatként" végzünk, hanem örömünket leljük benne. Ne feledjük, hogy a házimunka - kertészkedés, ablakmosás, bevásárlás, kerékpározás - is mozgásnak számít.
Használjuk kevesebbet a kocsit és a tömegközlekedési járműveket, inkább gyalog menjünk munkába, a lift helyett pedig használjuk a lépcsőt.

Van, aki úgy érzi, otthon nem tud rendszeresen mozogni, és biztosabb, ha edzőterembe megy. Ennek előnye, hogy a tréner megtanítja a sporteszközök helyes használatát is.

A súlyzók és a különféle gépek erősítik a szívet. Fontos, hogy legalább heti 2-3 alkalommal végezzük ezeket a gyakorlatokat. Az erőgyakorlatok nemcsak csökkentik a vérnyomást, hanem égetik is a testzsírt, és növelik az izomtömeget.

Ha nem szeretünk zárt helyiségben izzadni egy, menjünk úszni. 30 perc úszás jó hatással van az erekre, csökkenti a pulzusszámot és a vérnyomást.

Napi harminc perces élénk ütemű sétával megelőzhető a magas vérnyomás. Ha már kialakult a betegség, és gyógyszert kell szednünk, a 30 perces könnyű edzés - megnövekedett pulzusszám, enyhe izzadás - segíti a gyógyszerek hatását.

Ne kezdjünk hozzá a mozgáshoz előkészület és átmenet nélkül. Fokozatosan növeljük a mozgás időtartamát 10-ről 20, majd 30 percre.

Az otthoni edzés előnye az, hogy beiktathatjuk a napi programunkba, és az edzőterembe utazás sem vesz el időt, ezért, aki másképp nem tudja megoldani, tartson otthon szobakerékpárt vagy futógépet. A napi 30 percet le lehet bontani 10 perces egységekre is.

A magas vérnyomásban szenvedőknél még fontosabb, hogy kellő bemelegítés után kezdjenek el mozogni, és edzés után a levezetés se hiányozzék.

Jó szolgálatot tesz a pulzusszám-mérő, az orvos segítségével beállíthatjuk, majd ellenőrizhetjük az elérni kívánt legmegfelelőbb pulzusszámot. Ne feledjük, egyes vérnyomáscsökkentők (bétablokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók) csökkentik a pulzusszámot.)

A legújabb kutatások szerint férfiak számára nem több mint napi két, nők számára pedig egy ital előnyös hatással van a vérnyomás csökkentésére is.

Minden mozgásfajtára igaz, hogy az orvossal történt megbeszélés után, annak megfelelően végezzük, és tartsuk be a biztonsági intézkedéseket.

Ha a mozgás mellett egészségesen étkezünk, és - ha túlsúlyosak vagyunk - fogynunk is sikerül, máris sokat tettünk azért, hogy korunk egyik népbetegsége, a magas vérnyomás ne fenyegesse érrendszerünket és szívünket.

Mit együnk csontjaink védelme érdekében?

táplálkozás, kalcium, csont, csontritkulás

A középkorú embereknek, különösen a nőknek, lassan ritkulni kezdenek a csontjai, és a menopauza után felgyorsul ez a folyamat. A folyamat lelassítható, többet tehetünk, mint gondolnánk, a megfelelő étkezéssel.

- Tej

A kalcium elengedhetetlen a csontok számára. Az 50 év alattiaknak napi 1000 mg szükséges, 50 felett már 1200. Egyetlen pohár tejben 300 mg kalcium van.

- Joghurt és sajt

Ha valaki nem bírja a tejet, kiváló kalciumforrás a joghurt vagy a különféle sajtok is. Egy pohár joghurtban ugyanannyi kalcium van, mint a tejben. A laktózérzékenyek számára léteznek laktózmentes tejtermékek, amelyek azonos mennyiségű kalciumot tartalmaznak.

- Szardínia

Nagyszerű kalciumforrás a szardínia, mégpedig a benne levő halcsont miatt.

- Kínai kel

Bizonyos zöldségfélékben is bőségesen megtalálható a kalcium, elsősorban a kínai kelben, de, bár kisebb mennyiségben, a brokkoli és a spenót is tartalmazza.

- Dúsított élelmiszerek

Ha a fentieket valami miatt nem kedveljük, fontoljuk meg a kalciummal dúsított élelmiszerek fogyasztását, elsősorban a reggeli müzlik és egyes gyümölcslevek jöhetnek szóba.

- Kalcium-kiegészítők

A táplálék-kiegészítők szedése könnyű és egyszerű módja annak, hogy szervezetünk kalciumhoz jusson. Ha azonban elegendő tejterméket és zöldfélét fogyasztunk, nincs szükség külön pótlásra. Napi 1500 mg-nál több kalciumra nincs szüksége a szervezetnek.

- Szója

A szójában is van kalcium, azonban olyan egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz, amelyekre szintén szükség van a csontok erősítéséhez. A növényi alapú izoflavonok szintén fokozzák a csontsűrűséget, ezekből sok van a szójában.

- Lazac

Mind a lazac, mind a többi zsíros halfajta számos, a csontok szempontjából előnyös tápanyagot tartalmaz, a kalciumon kívül D-vitamint, amelynek a kalcium felszívódásában van szerepe.


- Diófélék, magvak

A diófélék fogyasztása számos módon járul hozzá egészségünk megőrzéséhez. Igen sok kalciumot tartalmaz a mandula, a pisztácia és a napraforgómag is. Omega-3 tartalma miatt érdemes fogyasztani a diót és a lenmagot, a földimogyoró és a mandula pedig káliumot tartalmaz, mely lassítja a kalcium kiürülését.

- Óvatosan a sóval

A túlzott konyhasófogyasztás csontritkulás egyik fő oka.

- Napfény, mozgás

Igaz, a napfény nem étel, de a D-vitamin hatékony formává való átalakuláshoz szükséges. D-vitamin nélkül a kalcium nem tud felszívódni. A testmozgás is nagymértékben hozzájárul csontjaink egészségének megőrzéséhez.