Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.
Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.
"Legigazabb vágyam, hogy sose hagylak el,
hogy veled végre magammá lehessek,
és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek,
csak szeretlek. "
Lesni, amit szép arcod izmán
parancsolnak csöpp rándulások,
s ha keskeny űr szakad közébünk:
felmérni az arasznyi távot.
Szemekkel mindent megbeszélni
ékesszóló sugarak által,
s meleg, bársonyos egyességre
jutni egy titkos kézfogással.
Megérezni, amit te érzel,
kimondani, mi nyelveden van,
előbb dobbanni a szívednél,
csókod előzni csókjaimban.
Itt már a szavak mit sem érnek,
ne szólj száddal, csak szemeddel,
a szerelem akkor beszédes,
amikor már beszélni nem kell.
Hogyan mondjam el Néked?
Csodáknak kertjében jártam, hej de sok rózsafát láttam.
Gondoltam, szakítok néked, vöröset, fehéret, kéket.
Ámde, mily hamvas a sárga, aranyló szirmát kitárja.
Rózsaszín illata bódít, .ám e gyönyörű rózsák .
Csak neked nyílnak, az illata egyedül csak téged hódit
Nem Te vagy a nap mégis ragyogsz,
Nem Te vagy a szél mégis felkavarod életem.
S én csak nézlek csendesen, mert nem tudom mit miért teszel.
Néha elfelejtelek, néha kereslek de mindig ott vagy a szívemben
Lehet nappal lehet éjjel, varázslatos kis csillag vagy nékem.
Hosszú az út s rövid az élet de a boldogságtól csak egy percet kérek,
egy percet mikor veled lehetek, s az a perc lenne az életem.
Hogyan mondjam el Néked?
Eljött a szerelem , és a szeretet napja,
Az ember az érzést, most kapja és adja.
Ünneppé vált e nap, most pezsdül az élet,
De jó volna megélni, így az egész évet!
Behunyt szemmel is érzem a lány szerelmét,
Amint simogatja testem, rám leheli lelkét.
Cirógat, incselkedik, játszik velem szelíden,
S én tűröm, mert sugarának, ölelését kértem.
Adja magát, én fogadom, hálás vagyok érte,
Amint az arcomat forrósággal, telten elérte.
Oly puha, bársonyos, vibráló csiklandása,
S én tűröm, nem foglalkozok semmi mással.
Amíg lehet, amíg szabad itt lennem alatta,
Addig tiszta tekintettel, nézek fel a napba.
Mikor majd eggyé válok, aranyló testével,
Én foglak simogatni , az ő áldott kezével.
Hogyan mondjam el Néked?
"Mit írjak e parányi lapra, hogy emlékezz majd rám?
Ha nincs nevem a szívedbe vésve.
Úgyis hiába mondanám!
Kutatom az éj homályát, Merre vagy most, hol lehetsz,
Hallgatom a néma csendet, várom, hogy majd felnevetsz.
Milyen kár, hogy ily távol vagy s csak gondolhatlak mellém,
Szívem, lelkem fohászkodik, hogy sohse légy majd emlék
Valaki sokat gondol Rád, valaki szíve Érted fáj
Valaki csak Téged szeret mert Nélküled boldog nem lehet
S ez a valaki én leszek. Ne haragudj Édes lány,hogy szeretlek Téged
Valami oly édes érzés mit irántad érzek, Szeretném megtudni személyesen Tőled
Szeretsz-e úgy Engem , mint ahogy én Téged?
Hogyan mondjam el Néked?
Imádom, ahogy reggel velem ébredsz, ahogyan mélyen a szemembe nézel,
Ahogyan hozzám bújsz, s a fülembe édes szavakat súgsz...
Imádom, ahogy eltűröd a hajamat, hogyan sImogatod az arcomat,
Ahogyan csókolod az ajkamat, s ahogyan kezed a testemen végigszalad...
Imádom, ahogy fölém hajolsz, ahogyan szépen lassan lázba hozol,
Ahogyan sóhajtozol, s ahogyan egyre jobban és jobban akarod...
Imádom, ahogy a testemet magadévá teszed,
Ahogyan biztosítasz arról, hogy kellek neked,
Ahogyan a helyzetet egyre hevesebbé teszed,
S ahogyan önzetlenül élvezed a perceket...
Imádom, ahogy a végén megadod magad,
Ahogyan újra elragad a pillanat, ahogyan többet és többet akarsz,
S ahogyan újra és újra megadom magam...!!!
Nagyon kedves vagy számomra!!!
Mert úgy szép az élet,ha mindig szeretünk valakit!!!